Dr. T. Turner, Ph.D. Josera Agrar GmbH Fordította: Katonáné Stiller Krisztina, Inter-Mix Kft.

Kissé szónokiasan hangzik az állítás, amely szerint nincs olyan tevékenység, ahol minden eshetőségre előre fel lehetne készülni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a legrosszabbra és reméljük a legjobbakat. A munkafolyamatokat irányító vezetőknek mindig szem előtt kell tartaniuk az előző év termelési eredményeit és az azokat befolyásoló fő tényezőket, valamint tisztában kell lenniük a működési feltételek és körülmények részleteivel. Kizárólag a szigorúan kritikus értékelés segíthet abban, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyek javításra vagy fejlesztésre szorulnak. Tekintsünk át néhány alapvető kihívást és megelőző lépést, amelyeket tehetünk annak érdekében, hogy a termelésben csak minimális zavarok lépjenek fel.

Nyári hőség

A tehén állandó testhőmérsékletű állat, amely azt jelenti, hogy bizonyos hőmérsékleti és páratartalmi tartományon belül képes a legjobban termelni. Az optimális tartományon kívül megnövekszik a metabolikus stresszterhelés és ennek a tejtermelés látja a kárát, akár 45%-os visszaesés is lehetséges, amely negatív hatással van a szaporodásbiológiai mutatókra és az ellésekre is. A hőstresszt a levegő hőmérsékletének és páratartalmának együttes hatása okozza, amely a hőmérséklet-páratartalom index (THI, 1. ábra) segítségével jellemezhető. Kutatásokkal alátámasztott tény, hogy ha a THI-érték meghaladja a 68-at, akkor a tejtermelés visszaesik. Ugyanakkor a szubakut hőstressz-válasz már alacsonyabb érték esetén is beindul. A frissen ellett vagy nagytejű tehenek még ennél is jobban kitettek a hőstressz kockázatának, mivel ezek az állatok már egyébként is az anyagcsere határaik szélén állnak. Logikus, hogy a telepi menedzsment általában a magas kockázatnak kitett állatokat teszi egy csoportba, így könnyebb a célzott beavatkozás a takarmányon keresztül, ezáltal pl. a fogadó csoport és nagytejű csoport számára megkönnyíthető a hőstressz elleni védekezés

Tartsuk hűvösen!

A tejet termelő tehenek több hőt termelnek, mint a nem termelő egyedek, egyszerűen azon okból, hogy a tejtermelés is egy anyagcsere-folyamat és minden metabolikus folyamat hőtermeléssel jár. Az anyagcsere-folyamatoknak is megvannak a határai és elsődleges az önfenntartás, így a tehén bizonyos korlátokon belül képes kompenzálni, de azokon túl legyünk nagyon óvatosak! A metabolikus stresszkapacitás túllépése egy lefelé mutató spirálba vezet, csökkentve az aktuális tejhozamot a hőstressz időtartama alatt, majd az azt követő alacsonyabb szintű termelésnek is nagy a kockázata a hőstressz után. Elsődleges cél ilyenkor a tehenek kiemelt támogatása a metabolikus stresszel szembeni harcban.

A tehenek az istállóban észrevehetően inkább állnak, mint fekszenek? Figyeljünk oda, mivel ez az első jele annak, hogy az állatok próbálják növelni a szabad testfelületet, amelyen keresztül megszabadulhatnak a felesleges hőtől. Az istállóban való hosszadalmas ácsorgás növelheti a talpfekély és bevérzések veszélyét, további lábvég problémákat okozva. A sánta tehén kevesebbet mozog, a takarmány felvétel egyenetlen lesz, így a tehén még érzékenyebbé válik az anyagcserezavarokra és sejtszintű stresszre. Professzionális megoldás a tehén metabolikus zavarokkal szembeni ellenálló-képességének növelése nyomelem-, vitamin- és polifenol antioxidáns kiegészítéssel.
Másik lépés az istálló megfelelő hűtése. A legtöbb korszerű istálló és terelőút fel van szerelve keresztszellőzőkkel, ventilátor- és párásító-rendszerekkel, ezzel segítve a hűtést a párologtatás növelésével. A tehén bőre és a szőrzet felülete közé szoruló levegő szigetelésként hat, ezért a maximális hűtés érdekében ezt a szigetelő hatást mérsékelni kell. Hőstressz esetén a megfelelő hűtés akkor jön létre, ha a ventilátorok minimum 2,2 m/s sebességű légáramlatot hoznak létre és a levegőcsere ajánlott mértéke 0,47 m3/s [1]. Érdemes ellenőrizni ezeket az értékeket, hogy megfelelőek-e? Mit lehet még tenni a maximális hűtésért?
A közvetlenül a fejőház után vagy a takarmánykiosztó soron elhelyezett zuhanyrendszerek előnye, hogy közvetlen érintkezés útján hűtik a bőrt és minimálisra csökkentik a szőr alatti levegőréteg vastagságát, ezzel annak szigetelő hatását minden egyes tehén esetében. A maximális hűtőhatás az 1-5 perces óránkénti zuhanyzó-ciklus segítségével érhető el, ventilátoros hűtéssel kombinálva [2]. Fontos megjegyezni, hogy a magas páratartalom korlátozza a párologtatás hűtőhatását, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a takarmányozásra.

Ügyeljünk a takarmányozásra!

A hőstressz negatív hatással van az étvágyra, a takarmányfelvétel 10-35%-kal is csökkenhet, még a legjobb körülmények között is [3]. A szilázsok újramelegedése tovább csökkenti a takarmányfelvételt, a figyelmet ezáltal a megfelelő silómenedzsmentre és tartósítók alkalmazására kell fordítani. Az alacsonyabb szintű takarmányfelvétel csökkenti a bevitt és elérhető táplálóanyagok mennyiségét, ezzel az energiát is. Az energia így limitáló faktor lesz és közvetlenül befolyásolni fogja a tejtermelést. Amennyiben ehhez hozzájárul a hőstressz időszakának elhúzódása, akkor a tehén szervezete elkezdi mobilizálni a tartalékait, hogy kompenzálja az alacsonyabb takarmányfelvételt. Ennek eredménye a komoly mértékű kondícióvesztés, tovább növelve a sejtszintű metabolikus stresszhatást.

Ennek kivédésére a takarmánygyártók folyamatosan keresik a módját annak, hogy a teljes takarmánykeverék (TMR) táplálóanyag koncentrációjának növelésével fenntartható legyen az energia bevitele.
A takarmány energia-koncentrációjának növelésére kézenfekvő megoldás a zsírtartalom emelése, de figyelembe kell venni, hogy a zsír lebontása több hő termelésével jár, mint a glükóz lebontása, így a takarmány magasabb zsírtartalma tovább növelheti a hőstressz hatását [3]. A takarmányadag cukortartalmának növelése – ügyelve az acidózis elkerülésére – jóval hatékonyabb megoldás energiapótlás tekintetében a csökkent takarmányfelvétel kompenzálására. A hatékony bendőműködés biztosítása egyrészről a bendőflóra optimális mikro-környezetének biztosítását jelenti, amely különböző pufferek, például élő élesztő vagy ásványi pufferek segítségével támogatható.
A nyári hőség elleni harcban gyakran megfeledkezünk az egyszerű, szinte semmibe nem kerülő gyakorlati megoldásokról. Például az éjszakai lehűlés enyhíti a nappali hőség által a tehénre rótt terhelést, ezért jobb lenne akkor etetni a tehenet, amikor számára a legkönnyebb elviselni a metabolikus hőtermelést. Napi egyszeri takarmánykiosztás esetén az kitolható az esti órákra, amikor a tehenek a legaktívabbak és könnyebben viselik a metabolikus hőtermelést is.

Az izzadásról

Az izzadás egy természetes módja a párologtatáson keresztül történő hőleadásnak, bár a tehenek nagyon kevés izzadságmiriggyel rendelkeznek. Ugyanakkor ez egy molekuláris szinten aktív rendszer, amely növeli a kationveszteséget. A megnövekedett kation-hiány pótlása a takarmányon keresztül segít az ozmotikus egyensúly fenntartásában, csökkentve a metabolikus stresszterhelést. Hogyan lehet ezt kivitelezni? A tehenek fejés után közvetlenül szívesen vesznek fel folyadékot, mivel ekkor megnő a pillanatnyi szükséglet az energia és ásványi anyagok iránt. Érdemes a fejőház kijáratához helyezni az itatót és az ivóvízben energiaforrást és elektrolitot is alkalmazni.
A nyári takarmányadagban meg lehet emelni a kálium, nátrium és magnézium szintjét, ezzel fenntartható az optimális kation/anion arány. A kation/anion egyensúly felborulása olyan folyamatot indít be, amely tovább csökkenti a takarmányfelvételt, fokozva a hőstressz negatív hatását a termelésre. A biztonságos termelés érdekében a nyári takarmányadag kation/anion egyensúlya lehetőleg legyen 35 - 40 mEq/100g szárazanyag [4].

Mozgás

Nyáron mi emberek nehezebben vesszük rá magunkat a mozgásra. Ez ugyanígy van az állatainkkal is: a hőstressz csökkenti aktivitásukat. Ennek egyik eredménye, hogy az ivarzás eddig megfigyelhető apró jelei már nem észlelhetők. Még a pedométerek (lábon elhelyezett ivarzásjelzők) sem nyújtanak megfelelő megoldást ezen a ponton [5]. A tüszőrepedés csökkent intenzitása és rövidebb időtartama miatt a vemhesülési arány jelentős mértékben csökkenhet.
A hőstressz negatív hatása a szaporodásbiológiai mutatókra késlelteti az újravemhesülést, ami gyakran csak a termoneutrális körülmények helyreállása után következik be [5].

Az állatok metabolikus stresszterheléssel szembeni tűrőképességének támogatásával javítható a vemhesülési arány a nyár folyamán. A szervezet erősítése antioxidáns hatású nyomelemek, vitaminok, gyógyhatású növényi eredetű polifenolok (ún. flavonoidok) alkalmazásával érhető el, amelyek segítenek a takarmányfelvétel növelésében, ezzel biztosítva a legjobb hatékonyságot[ 5].

Még egy lépés

A hőstressz hatásának enyhítésére, mint bármely egyéb betegség esetén, a legjobb módszer a megelőzés. Kevésbé ismert tény, hogy a hőstressz más betegségekhez hasonlóan kiváltja a szervezet gyulladással járó válaszreakcióját, ezzel erősen hátráltatva a termelést. A tehenek hőstresszel szembeni küzdelmét megmutatja az előző nyáron tapasztalt csúcs a szomatikus sejtszámban. A gyulladásos folyamatokkal szembeni harcban a takarmányozás mai álláspontja szerint antioxidáns hatású vitaminokat (E-vitamin, A-vitamin, β-karotin, C-vitamin) és megfelelő kelát-formában lévő, vagy a bendőben lassan felszabaduló nyomelemeket (Se, Zn, Cu) alkalmazunk a felszívódás maximalizálása érdekében. Ugyanakkor ügyelni kell a bevitt vitaminok és nyomelemek szintjeire, hiszen a felszívódásnak megvannak a korlátai és a túladagolással nő a mérgezés kockázata is. A legújabb kutatások szerint bizonyos gyógyhatású növényi alkotók, nevezetesen a flavonoidok egyre inkább teret nyernek a gyulladásos folyamatok enyhítését célzó takarmány-kiegészítőkben [6]. A flavonoidok immunerősítő tulajdonságai a gyulladásos folyamatok teljes folyamatára kihatnak, ezáltal segítve a tehenet abban, hogy könnyebben viselje a metabolikus terheléseket.

Összefoglalás

A nyári időjárás egyre forróbb és hosszabb, ezzel együtt kiszámíthatatlanabb lesz. A tejelő telepek számára a nyár az egyik legtöbb munkával járó időszak, hiszen ekkor kell betakarítani és tartósítani a következő évre való tömegtakarmányokat. Ez részben elvonja a figyelmet a tehenekről, így azok jobban ki lesznek téve az anyagcserezavarok kockázatának és a gyulladásos folyamatokkal járó sejtszintű stressznek. Ebben az időszakban kiemelt fontosságú a lehetőleg zavartalan termelést célzó legjobb stratégia kidolgozása. A megelőző takarmányozás legfőbb üzenete, hogy a takarmányadagban az egyes hatóanyagok és beltartalmi értékek szintjeit már a várható probléma megjelenése előtt megfelelően be kell állítani. A hatékonyan működő, progresszív telepek vezetői számára a legfontosabb kérdés: „Mit lehet még jobban tenni?”

Referenciák:
[1] Ontario Ministry of Agriculture, Food and Rural Affairs. Accessed 02.2017
www.omafra.gov.on.ca/english/livestock/dairy/
[2] Brouk MJ, Smith JF, Harner JP III. 2003. Effectiveness of cow cooling strategies under different environmental conditions. In: Proc. Western Dairy Management Conference. 141-154.
[3] Baumgard, L.H., et. al. 2006. Effects of heat stress on nutritional requirements of lactating dairy cows. In: Proc. 5th Arizona Dairy Production Conference.
[4] Shire and Beede. 2013. Influence of DCAD on lactational performance: A review of some practical considerations. In: Proc. Penn State Dairy Cattle Nutrition Workshop.
[5] Takahashi, M. 2012. Review: Heat stress on reproductive function and fertility in mammals. Reproduction and Medical Biology. 11:37-47
[6] Bradford, B.J., Yuan, K., Farney, J.K., Mamedova, L.K., Carpenter, A.J. 2015. Invited Review: Inflammation during the transition to lactation: New adventures with an old flame. J. Dairy Sci. 98:6631-6650.