A borjú jó indításának egyik alappillére

A borjú jó indításának egyik alappillére a megfelelő szilárd takarmány – (Kälberkost)

A borjú jó indításának egyik alappillére
2021. 11. 09. JOSERA

Dr. T. Turner, Josera Tejelő szarvasmarha specialista


A borjú születésekor még nincs felkészülve a komplex keményítők, rostok és összetett fehérjék emésztésére, ugyanakkor mi elvárjuk tőle, hogy 60 nap alatt, vagy még rövidebb időn belül átálljon a teljesen kérődző életmódra. Hogyan tudjuk ezt probléma-mentesen elérni? A borjú sikeres felneveléséhez hozzá tartozik a kiváló minőségű tejpótló tápszer és indító táp, illetve a megfelelő gondozás. A választást megelőző időszak kiemelt fontosságú célja a bendő és gyomor-bél traktus előkészítése a magas tömegtakarmány hányadot tartalmazó takarmányokra, amellyel a későbbiekben etetjük majd az állományt.

Amennyiben a választás előtt a bendő nem fejlődik ki megfelelően, akkor a borjú nem lesz képes hatékonyan emészteni a magas rosttartalmú takarmányokat. Ennek eredménye a szalmahasú, fejlődésben visszamaradott, csökött borjú. A korai életkorban előforduló fejlődési visszaesések kitolják az első termékenyítés időpontját, ezzel növekszik a felnevelési költség és csökken a nyereség. Mivel mindannyian a legjobbat szeretnénk a borjaknak és a telepnek is, ezért nézzük meg a megfelelő borjúindító táp kiválasztásának szempontjait.


A keményítő formája és szerkezete


A keményítő fermentációja szükséges a bendő fiziológiai fejlődéséhez, hogy a sima felületből kialakuljon a redős, többrétegű szövetekből álló komplex szerkezet. Az egészséges, kifejlett bendő belső felülete a bendőpapillák miatt egy borzas szőnyegre emlékeztet. A jól fejlett bendőpapillák exponenciális mértékben megnövelik a bendő felszívó felületét, ezzel biztosítva a fermentációs termékek nagymértékű hasznosulását és a mikrobiális fauna megfelelő működését. Ugyanakkor a papillák egészséges fejlődése nem csak a megfelelő keményítő ellátás függvénye, hanem annál jóval összetettebb folyamat. A finomra őrölt gabonafélékből származó gyorsan fermentálódó keményítő a papillák keratinos elfajulását okozhatja, amit más néven bendő parakeratózisként ismerünk (Suarez-Mena et al. 2017). Ez azt jelenti, hogy az újonnan növekedő papilla egy kemény „sapkát” növeszt, amely csökkenti a táplálóanyag felszívó kapacitást. A finomra őrölt részecskék abból a szempontból is veszélyesek lehetnek, hogy megrekednek a papillák között és a papillák abnormális fejlődését okozzák. Mit jelent ez az indítótáp kiválasztásában? A granulált indítótápok alapvetően finomra őrölt abrakféleségekből állnak. Amikor a pelletet víz éri, akkor az kitágul és gyorsan szabadul fel belőle az azonnal fermentálható keményítő, ezáltal megnő a parakeratózis kockázata és lelassul a bendő fejlődése. Ezzel szemben a strukturált indítótápok, amelyek gőzzel pelyhesített szemestakarmányokat, például kukoricát és árpát tartalmaznak, megfelelő dörzsölési erőt biztosítanak a papillák tisztulásához, megelőzve a parakeratózist és megőrizve a bendő egészségét. A gőzzel pelyhesített gabonafélék lassabban is emésztődnek, csökkentve az acidózis kockázatát. A jó indítótáp mindkét típusú keményítőforrással rendelkezik, gabonapelyheket és pelletet is tartalmaz.


Tömegtakarmány az indítótápban?


Mi a helyzet a tömegtakarmányokkal? A savanyított tömegtakarmányok etetését 6 hónapos kor után lehet megkezdeni. Borjú esetében a következő szálastakarmányok kerülnek szóba: szalma, rétiszéna vagy lucernaszéna. Fontos, hogy a tömegtakarmány- felvétel ne kerüljön túlsúlyba, mert a lassabb emésztés miatt telítettség érzetet okoz, ezáltal csökken az abrakfelvétel. A tömegtakarmány legyen penészmentes és kiváló minőségű, ezáltal ízletes. A megfelelően strukturált indító abrakkeverék pelyhesített és granulált összetevőket is tartalmaz, ezáltal biztosítja a gyorsan és lassan lebomló keményítőt.


Fehérje


A borjak növekedése gyors, így a szilárd takarmányokon keresztül kell biztosítani számukra a bendőben lebomló fehérjéket, ezzel támogatva a mikrobiális és fiziológiai fejlődést. A fehérjeforrásoknak a keményítőforrások jellegéhez hasonlóan kell megoszlania: szükség van gyorsan és lassan lebomló fehérjékre is. Ha bármelyik hiányzik, az a táplálóanyag egyensúly felborulásához vezet és romlik a takarmányértékesülés is. A texturált indítótápok (ahol pelyhesített és granulált frakció is megtalálható) jól kiegyensúlyozott arányban tartalmazzák a feltárt, azonnal emészthető illetve a lassabban emészthető keményítőt és fehérjét, ezzel biztosítva a folyamatos, egyenletes táplálóanyag-ellátást. Például a gőzzel pelyhesített kukorica és árpa emésztési jellemzői jól kiegészítik a hőkezelt szójababot. A lenmagdara kiemelkedően magas minőségű fehérjeforrás, ezen kívül vastag nyálkaréteggel vonja be a beleket, amely segít a borjak sérülékeny bélfalának védelmében. Az indítótáp tartalmazzon legalább 18% fehérjét, amely álljon olajos magvakból és ezek granulált formájából.


Vitaminok, ásványi anyagok és bioaktív növényi anyagcseretermékek


A borjak gyors élettani fejlődésen mennek keresztül, amelyhez nem csak kalciumból és foszforból igényelnek megfelelő mennyiséget, hanem nyomelemekből is. A borjú indítótápokban gyakran figyelmen kívül hagyjuk a nyomelemeket, miközben ezek létfontosságúak az optimális növekedéshez, illetve fejlődéshez. A nyomelemek - beleértve a réz, cink, mangán - az enzimek által irányított folyamatok széles körében fontos szerepet játszanak, különösen az immunrendszerben. Az immunrendszer támogatásában egyéb vitaminok és mikroelemek is részt vesznek, mint például az A-vitamin, E-vitamin és szelén. Az A-vitamin fenntartja a légző- és emésztőszerveket bélelő nyálkahártya egészségét, így kialakítva a fertőzésekkel szembeni elsődleges védelmi gátat. Az E-vitamin és a szelén erős antioxidáns hatásuk révén segítenek a sérült szövetek helyreállításában. A kérődző takarmányozásban gyakran alábecsüljük a B-komplexhez tartozó vitaminok jelentőségét, de ezek a vitaminok létfontosságúak a máj anyagcsere folyamataiban, ezért a takarmányon keresztül történő B-vitamin kiegészítés javítja a borjú teljesítményét. Mindezek mellett a legújabb kutatások arra irányultak, hogy az állatok immunrendszerét gyümölcsökből származó bioaktív hatóanyagok segítségével támogassák. Például az alma és szőlő kitűnő forrást jelent, mivel számos másodlagos anyagcsereterméket tartalmaznak, amelyek antimikrobiális és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek.


Textúra


A legtökéletesebben összeállított indítótáp sem ér semmit, ha a borjú nem hajlandó megenni. Az indítótáp felvételéhez a száj-érzet ugyanolyan fontos, mint az íz. A por alapú indítótáp, legyen az őrölt gabona vagy gyenge minőségű pellet, mindenképpen rossz száj-érzetet adnak, ezáltal csökken a táp felvétel és visszaesik a borjú fejlődése (Bateman et al. 2009). A gőzzel pelyhesített gabonafélék, a jó minőségű granulátum és a hőkezelt egész szójabab által nyújtott száj-érzet érdekes a borjú számára, ezzel serkentve a felvételt. A borjak szeretik az édes, kellemesen texturált takarmányokat. 5-7% melasz hozzáadásával javíthatjuk a takarmányfelvételt.

A naponta 1,5 kg indítótápot fogyasztó borjú bendője megfelelően fejlett és takarmányfelvétele elegendő a szükségleteinek fedezéséhez tejpótló tápszer nélkül is, így készen áll a választásra.
Függetlenül attól, hogy melyik indítótápot választjuk, a borjú előtt lévő indítótápot a penészképződés elkerülése érdekében rendszeresen ellenőrizni és cserélni kell. A különböző penészfajok számukra kedvezőtlen körülmények között endotoxinokat termelhetnek. Az endotoxinok tönkre teszik a bélnyálkahártyát és károsítják a májfunkciót, ezzel hátráltatva a borjú fejlődését, akár a pusztulását is okozva.


Friss ivóvíz


A borjú megfelelő fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy ad libitum hozzáférjen a friss ivóvízhez. Víz nélkül a bendő beindítása lehetetlen, mivel a helyesen használt tejpótló tápszer egyenesen az oltógyomorba jut. A víz segít a bendőben felpuhítani az indítótápot, ezzel segítve az emésztést. Kísérletben hasonlították össze a szabadon vizet ivó borjakat és azokat, amelyek csak tejpótló tápszert kaptak és az eredmény az volt, hogy a vízhez szabadon hozzáférő borjak 40%-kal jobban növekedtek és 30%-kal több indítótápot vettek fel (Kertz 2009). Tisztán látható, hogy önmagában a munkaszervezéssel is jelentős mértékben befolyásolható a borjú teljesítménye!

A termelőknek állataik minden egyes fejlődési szakaszában körültekintően kell meghozni a döntéseiket, figyelembe véve a telep globális érdekeit. A jó kezdet magas minőségű tejpótló tápszerrel és prémium minőségű texturált indítótáppal megalapozza az üsző jövőbeli teljesítményét, hogy ezzel elérje a telep kitűzött céljait, hozzájárulva a gazdaságos termeléshez és biztonságos működéshez. Az üsző meghálálja ezt a fajta törődést!


Referenciák:
Kertz, A. F. 2009. Changes in feeding dairy calves and heifers during the past 20 years and looking ahead. Proc. Tri-State Dairy Nutr. Conf. p.9-27, IN, USA. Suarez-Mena, F.X., Hill, T.M., Jones, C.M., Heinrichs, A.J. 2017. Review: Effect of forage provision on feed intake in dairy calves. The Prof. Ani. Sci. 32:383-388.