A borjúhasmenés megelőzése már jóval a születés előtt kezdődik

Cikk:  

Dr. Kim Egan, a GENEX globális technikai megoldásokért felelős igazgatója, 2024.

Ti szerencsések vagytok a borjúnevelésben? 

Valószínűleg többen is hallottuk már ezt a kérdést. Kim Egan állatorvos (DVM), a GENEX globális technikai megoldásokért felelős igazgatója is osztja a nézetet, amely szerint a borjúhasmenés megelőzése és a borjak egészségének támogatása jóval többet jelent a puszta szerencsénél! Jelen cikkben Dr. Kim Egan kiemeli azokat a lépéseket, amelyekkel mérsékelhető a borjúhasmenés előfordulásának kockázata.

A borjúhasmenés megelőzése javítja a tejtermelés általános jövedelmezőségét. Goodell és munkatársai 2012-ben úgy becsülték, hogy egy borjúhasmenéses eset extra munka- és gyógyszerköltsége 56 dollár többletkiadást jelent. A becslés nem vette figyelembe az inflációt, a borjúelhullást, a napi súlygyarapodásra és a későbbi tejtermelésre gyakorolt negatív hatásokat, illetve azt sem, hogy ha az üsző később kerül tenyésztésbe, több takarmány szükséges a felneveléséhez. Ha mindezeket hozzáadjuk, a költségek tovább halmozódnak!

Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott a borjakkal és a borjúegészséggel, ezek alapján négy pontba gyűjtöttük össze azokat a kísérleti eredményekkel alátámasztott lépéseket, amelyek a borjúhasmenés megelőzésére irányuló programba illeszthetők.

#1 lépés: Válasszunk az egészséget és hosszú hasznos élettartamot támogató genetikát 

Már a borjú születése előtt elkezdhetjük a hasmenés előfordulásának megelőzését: az első lépés olyan genetika kiválasztása, amely növeli annak valószínűségét, hogy a borjú minél tovább az állományban maradjon.

2020. előtt a ma is használatban lévő Productive Life (PL), azaz hasznos élettartam tulajdonság volt az állatok élettartamára, illetve az állományban való megmaradására vonatkozó egyetlen rendelkezésre álló adat, amely a felnőtt tehenekre vonatkozik. Azóta a genetikai értékelésben elérhetővé vált az üsző életképesség (Heifer Livability HLIV), és a tehén életképesség (Cow Livability LIV) is. Mindkét tulajdonság be van építve a GENEX ICC™ indexbe, valamint az amerikai CDCB (Council on Dairy Cattle Breeding) által közölt tenyészérték-indexekbe is.

A párosítási terv összeállítása során a bikák kiválasztásánál olyan index alkalmazása javasolt, amely megfelelő súllyal veszi figyelembe ezeket a fontos, egészséggel kapcsolatos genetikai tulajdonságokat. Az index alapú szelekció kiváló lehetőség arra, hogy kiegyensúlyozott genetikai előrehaladást érjünk el!

2026 augusztusától egy új, közvetlenül a borjúegészséghez kapcsolódó tenyészérték is segíti a genetikai szelekciót. A DIA – Resistance to Diarrhea, azaz hasmenéssel szembeni ellenálló képesség azt jelzi, hogy az adott állat utódai átlagos telepi körülmények között várhatóan milyen genetikai ellenálló képességgel rendelkeznek a borjúkori hasmenéssel szemben.

A DIA tenyészértéket a fajtaátlaghoz viszonyított százalékpontban fejezik ki. A magasabb, pozitív érték kedvezőbb, vagyis az ilyen bikák utódainál várhatóan kisebb valószínűséggel fordul elő borjúkori hasmenés. Az új tenyészérték jelenleg a Holstein és Jersey fajtákban érhető el, és több mint 260 000, három és hatvan napos kor közötti borjútól származó egészségügyi adat alapján dolgozták ki.

A tulajdonság örökölhetősége viszonylag alacsony, mintegy 2,6%, ezért a DIA nem helyettesíti a megfelelő kolosztrumkezelést, higiéniát, takarmányozást és tartástechnológiát. Ugyanakkor hosszú távon lehetőséget biztosít arra, hogy a menedzsment fejlesztése mellett genetikai úton is növeljük az állomány borjúkori hasmenéssel szembeni ellenálló képességét. A genetikai előrehaladás fokozatos, de generációról generációra felhalmozódó és tartós eredményt jelent.

(*A 2026-os DIA értékről szóló fejezetet Harsányi Sándor tenyésztésvezető, Inter-Mix Kft. tette hozzá a cikkhez)

#2 lépés a megelőzésben: Megfelelő menedzsment a szárazonállás során

A második lépés a tehén vemhessége alatti tartási és takarmányozási menedzsmentjéhez kapcsolódik. Az erre irányuló kutatások kimutatták, hogy a szárazonállás időszakában fellépő hőstressz negatív hatással van a tehén méhében fejlődő borjú későbbi életére. Dr. Jimena Laporta szerint a vemhesség késői szakaszában hőstressztől szenvedő tehenek esetében a borjak születési testtömege alacsonyabb volt, mint azoknál a teheneknél, amelyek nem voltak kitéve a hőstressznek. 

Ezen túlmenően a hőstresszt elszenvedett anyáktól született borjak életük első évében is kisebb testtömeget értek el, valamint anyagcseréjük és immunrendszerük működése is elmaradt a normál körülmények között fejlődő borjakhoz képest. Ha beköszönt a melegebb időjárás, nyújtsunk a szárazonálló teheneknek hűtési lehetőséget, így segíthetünk abban, hogy egészségesebb és a későbbiekben magasabb teljesítményt elérő borjak szülessenek.

A szárazonálló időszakban kiemelten fontos a borjúkorban jellemző kórokozók elleni vakcinázás és megfelelő takarmányozás, amelyekkel maximalizálhatjuk az anyai immunglobulinok termelődését majd kolosztrumon keresztül történő továbbítását a borjú részére. Állatorovosunk és takarmányos szakemberek együttműködésével együtt alakítsuk ki a borjak egészségére pozitív befolyással működő szárazonálló menedzsment programot.   

#3 lépés a megelőzésben: Higiénikus, kiváló minőségű kolosztrum itatása az első órában

A borjút a születést követő első órákban meg kell itatni kolosztrummal annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítsunk a hasmenést vagy más megbetegedést okozó kórokozókkal szemben. Az USDA National Animal Health Monitoring System (NAHMS) 2014-ben meghatározta a passzív immunitás átviteli szintjét a borjú vérszérum IgG-tartalma alapján. Ez alapján nem megfelelő szint a 10 g/liter alatti és kiválónak minősül a 25 g/liter feletti érték.  A „kiválóan” és „nem megfelelően” immunizált borjak között a megbetegedések arányában 18% különbség volt, természetesen a jól ellátott borjak között volt alacsonyabb a morbiditás! 

                    A megbetegedések aránya a passzív transzfer függvényében

 Táblázat: Függőleges tengely: Megbetegedett borjak százalékos aránya / Vízszintes tengely: Szérum IgG tartalom (g/L) Az alacsonyabb átlagos szérum-IgG-koncentráció esetén nő a megbetegedett borjak aránya. A születést követően rövid időn belül és megfelelő mennyiségben adott, higiénikus és jó minőségű kolosztrum növelheti a borjú szérum-IgG-szintjét. Ez a borjúhasmenés megelőzésének egyik kulcsfontosságú lépése.

A kolosztrum nem csak immunglobulinokat tartalmaz, hanem egyéb biológiailag aktív anyagokat is, például zsírokat, emiatt fontos, hogy a borjak teljes föcstejet kapjanak. A teljes szarvasmarha-kolosztrumban található zsír igazoltan elősegíti a barna zsírszövet anyagcseréjét, ezáltal támogatja a borjú testhőmérsékletének szabályozását. A hideg- vagy hőstressz elkerülése hozzájárul a megbetegedések kockázatának csökkentéséhez. A kolosztrum prebiotikus összetevőket is tartalmaz, amelyek támogatják a kedvező bélflóra kialakulását, így a bélrendszert kolonizáló „jótékony” baktériumok erősítik a patogén, vagyis „káros” baktériumokkal szemben a bélrendszer védekezőképességét. A kolosztrummal a borjú szervezetébe kerülő növekedési faktorok elősegítik a bélrendszer fejlődését, ezáltal javul a táplálóanyagok felszívódása, ami hozzájárul a borjú egészségének megőrzéséhez.

Sajnos egyes betegséget okozó baktériumok, mint például az E. coli, szennyezhetik a kesztyűket, az eszközöket, sőt magát a kolosztrumot is. Ezek a baktériumok átjuthatnak azokon a transzfer-csatornákon, amelyeken keresztül az ellenanyagok felszívódnak, és közvetlenül a borjú véráramába kerülhetnek. Emellett el is zárhatják ezeket a csatornákat, ami az ellenanyagok csökkent felszívódását eredményezheti. Ezért jó gyakorlat a kolosztrum rendszeres bakteriológiai vizsgálata, a baktériumszám ellenőrzése. Az érték 100 000 telepalkotó egység (CFU) /ml alatt legyen.

A különböző felületeken, kiemelten a kolosztrum kezelésére szolgáló eszközök felületén található baktériumterhelés meghatározása többféle módszerrel is történhet (biolumineszcencia mérése hordozható készülékkel, mikrobiológiai mintavétel és tenyésztés vagy fluoreszcens és UV alapú jelölő módszerek). Az alkalmazott vizsgálatot érdemes a tejfeldolgozóval, az állatorvossal vagy a borjúnevelési szaktanácsadóval egyeztetni.

A higiénia mellett a kolosztrum itatásának további három meghatározó tényezője a születéstől eltelt idő, a minőség és a mennyiség.

➡️ Születéstől eltelt idő

A borjú ellenanyag-felszívó képessége óráról órára csökken. Ezért az első adag kolosztrumot az első egy-két órán belül meg kell itatni annak érdekében, hogy maximalizáljuk a borjú passzív immunitását. A legmagasabb ellenanyag-koncentrációt az ellést követő első két órában nyerhetjük az anyától.

➡️ Minőség

A kiváló minőségű kolosztrum olyan teljes értékű kolosztrum, amely legalább 60 g/l IgG-t tartalmaz, vagy amelynek Brix-refraktométerrel mért értéke 24% feletti. Minden kolosztrumfejést követően javasolt a minőség ellenőrzése. Ha a kolosztrum nem éri el az elvárt minőségi szintet, kolosztrum készítménnyel érdemes kiegészíteni.

➡️ Mennyiség

A borjú élete első napján történő kolosztrum-itatás célja, hogy az első két itatás során összesen 300 gramm IgG-hez jusson (ha az IgG-koncentráció 60g/l, akkor ez 5 liter kolosztrumot jelent). Ahogy korábban említettük, az első itatásnak a lehető leghamarabb a születés után kell megtörténnie, lehetőleg az első két órán belül. 40 kg-os születési testtömegű Holstein borjú esetén az első itatásra 4 liter föcstej számít megfelelő mennyiségnek. A második itatásra a születést követő 12 órán belül kerüljön sor. Ez az itatás segít maximalizálni az IgG-ellátást és fokozni az immunitást mindaddig, amíg a borjú saját maga nem képes megfelelő mennyiségű ellenanyagot termelni, emellett növekedési faktorokat is tartalmaz, amelyek segítik a borjakat genetikai és termelési potenciáljuk maximális kihasználásában.

A Wisconsin Egyetem kutatója, Dr. Jimena Laporta szerint a nehéz ellésből született, ikerborjak, illetve a hő- vagy hidegstressznek kitett borjak esetében csökkenhet az ellenanyagok felszívódásának mértéke. Egy nehéz ellés például akár 20%-kal is csökkentheti a felszívódás hatékonyságát. Ilyen esetekben a stresszhatásnak kitett borjaknak az első két itatás során a stressz kompenzálására további IgG-pótlásra lehet szükségük.

A stressz IgG-felszívódásra gyakorolt hatását az alábbi táblázat szemlélteti.

 #4 lépés a megelőzésben: Átmeneti tej itatása

A hasmenés megelőzésének negyedik lépése az átmeneti tej itatása. Az élet első napját követően az átmeneti tej – vagyis kolosztrum és teljes tej keverékének – etetése pozitív hatással lehet a borjak teljesítményére és egészségi állapotára. Valójában ez a gyakorlat növelheti a napi testtömeg-gyarapodást, csökkentheti a hasmenés kockázatát és mérsékelheti az elhullást.

Ezek az előnyök egyaránt megfigyelhetők:

➡️ rövidebb ideig adott, magasabb kolosztrum-koncentráció esetén – például 50:50 arányú kolosztrum/tej keverék 2–3 napon keresztül; 

➡️ illetve hosszabb ideig adott, alacsonyabb kolosztrum-koncentráció esetén – például 10:90 arányú kolosztrum/tej keverék 14 napon keresztül. 

Az átmeneti takarmányozás IgG-t biztosít, amely képes megkötni a bél lumenében található kórokozókat, valamint hozzájárul a szérum IgG-szint tartósabb fenntartásához. Emellett a kolosztrumban található növekedési faktorok támogatják a bélrendszer egészségét és fejlődését.

Összefoglalás

Ahogy Douglas MacArthur tábornok mondta: „A létező legjobb szerencse az, amit magadnak teremtesz meg.” Ne bízzuk a borjak egészségét a véletlenre! A borjúhasmenés kockázatának csökkentése érdekében alkalmazzunk proaktív megközelítést:

✔️ Válasszunk az egészséget és a hosszú hasznos élettartamot támogató genetikát. 

✔️ Vakcinázzuk a szárazonálló teheneket, és biztosítsunk számukra alacsony stresszel járó környezetet. 

✔️ Már az első napon biztosítsunk megfelelő védelmet a borjak számára higiénikus, kiváló minőségű, teljes értékű kolosztrummal. 

✔️ Fokozatosan térjünk át a borjak tejjel történő takarmányozására, átmeneti tej itatásával.

Az Inter-Mix Kft. teljes körű megoldás csomaggal áll partnereinek rendelkezésére a borjúnevelés terén. Nem csak kiemelkedő minőségű tejpótló tápszerekkel, hanem a legújabb generációs tejtaxival, borjú itató automatával, higiénikus kolosztrum kezelő rendszerrel, borjúházakkal, ketrecekkel, stb. is ellátjuk a tejelő telepeket. Emellett forgalmazunk szarvasmarha szaporítóanyagot, takarmányokat és kiegészítőket, silótartósítókat és toxinkötőket is. Az általunk forgalmazott gépekhez, berendezésekhez teljes körű szervizhálózatot és alkatrész-ellátást biztosítunk.