A nyári melegben a hőstressz hatásaival kerülünk szembe, a Josera termékei között találunk lehetséges megoldásokat...
Forrás: Josera |
Az immunrendszer működése A tejelő tehén immunrendszere veleszületett és szerzett (adaptív) védekező rendszerből áll. E kettő szorosan egymásra épül. Összehangolt működésük biztosítja a hatékony ellenállóképességet. A veleszületett rendszernek döntő szerepe van az adaptív immunválasz elindításában és annak „eldöntésében”, hogy az adaptív oldal mely betolakodóra (vírus, baktérium, toxin stb..) milyen mechanizmussal válaszoljon. A bendő szerepe A veleszületett immunrendszer egyik elsődleges védelmi vonala a bendő, és az emésztőtraktusok hámját alkotó, egymáshoz szorosan kapcsolódó epithél sejtjek (tight junction) rétege. A patogének leggyakrabban a sérült hámrétegen keresztül jutnak be a véráramba. Ha ez megtörténik, akkor a veleszületett immunrendszer második védelmi vonala aktiválódik. Gyulladásos folyamat indul el. Sejtes elemek (falósejtek, dentrikus sejtek) áramlanak a helyszínre, hogy felvegyék a harcot a kórokozókkal szemben. Ezek a molekulák a károsító tényezőktől függetlenül eleve jelen vannak a véráramban… őrjáratoznak… “veszélyt” észlelve azonnal aktiválódnak. Alap üzemmódban többféle energiaforrást is képesek hasznosítani, aktivált állapotban azonban kizárólag glükózt használnak. Ha nem áll rendelkezésre elegendő glükóz a rendszerben, akkor a szervezet megkezdi az átcsoportosítást. Szép sorban elkezdi „lekapcsolni” azokat a folyamatokat, amelyek glükózt vonnak el: szaporodás, növekedés, termelés stb. Fontos, hogy az immunválasz gyors és célzott legyen (lokális gyulladás). Ha a válasz lassú, elhúzódó, akkor a kórokozónak van ideje a vérárammal szétterjedni és szisztémás gyulladásokat okozni a szervezetben. Az immunrendszer működéséhez szükséges táplálóanyagok a bendőből szívódnak fel. Ha a folyamat zavart szenved, az gyengíti az immunrendszert. Sajnos a laktáció során a tehén számos stresszhatásnak van kitéve  HőstresszIlyen káros stresszhatást jelent a nyári nagy meleg. A bendőben zajló fermentációs folyamatok önmagukban is nagy hőtermeléssel járnak, belülről „fűtik” az állatot. Plusz terhet jelent a magas környezeti hőmérséklet elviselése. A tehén minden elkövet, hogy hűtse magát, szervezetében fiziológiai változások mennek végbe. A vérkeringés iránya megváltozik, a vér intenzívebben áramlik a bőrfelszín irányába. A bélhám sejtek kevesebb táplálóanyaghoz, oxigénhez jutnak. A bélhám integritása csökken, a védelem lazul. Az ephitel sejtek közötti szoros kapcsolódási pontok (Tight Junction) megnyílnak, ezzel könnyebbé válik az átjárás a kórokozók számára. Melegben a tehén kevesebbet eszik, a takarmányfelvétele csökken, megnő a bendőacidózis kialakulásának kockázata. A koncentrált takarmányadagok tovább súlyosbíthatják a helyzetet. Az acidózissal együtt járó pH-csökkenés nem kívánt folyamatok sorát indítja el. Ezek közül az egyik legaggasztóbb, a bendő folyadék LPS –szintjének a megemelkedése. Lipopolyszacharid (LPS) A láthatatlan ellenség Az LPS (Lipopolyszacharid) a Gram (-) baktériumok sejtfalában termelődő endotoxin. A Gram (-) baktériumok a bendőmikroflóra hasznos tagjai, fő feladatuk a rostbontás. Jelenlétük és működésük nélkülözhetetlen az egészséges bendőfermentációhoz. Sajnos amennyire hasznosak, annyira érzékenyek is. Ha a bendő pH csökken (pl. acidózis), akkor az elsők között kezdenek pusztulni. Haláluk után szétesnek és a sejtfalukban termelt LPS toxin kiszabadul a bendőfolyadékba. A kiáramló endotoxin, ha nem megfelelő a bendőhám integritása, könnyen átlép a véráramba, gyulladási folyamatokat indít el az állat szervezetében. Az LPS igazi mumus. A véráramban keringve folyamatos készenlétben tartja az immunrendszert. Ez rengeteg glükózba kerül a szervezetnek, nekünk pedig tejbe. Az LPS-nek, amellett, hogy energiát von el a termeléstől, más káros hatásai is vannak. Közvetve hozzájárul a Laminitis kialakulásához az által, hogy aktivizálja a kötőszövetben található proteáz enzimeket, ami a csülökszövet szilárdságának megbomlásához vezet. A legújabb kutatások szerint a bendő LPS koncentrációja a tejzsír-termeléssel is negatív korrelációban van. Az LPS gátolja a tőgy, de novo zsírsav szintézisét felügyelő enzim működését. E mellett fokozza a hasnyálmirigy inzulin termelését. A megnövekedett inzulin szint és a sejtek fokozott inzulin érzékenysége (hőstressz idején jellemző) együttesen gátolják a test-szerte tárolt zsírok mobilizációját és azoknak, a tőgyben folyó de novo tejzsírképződésben történő felhasználását. Az egészséges bendőműködés fenntartásával csökkenthető a bendő LPS koncentrációja és megelőzhető az endotoxin immunrendszerre és tejzsír termelésre gyakorolt káros hatása. Mit tehetünk az egészséges bendőért? A bendő mikroorganizmusai indikátorként működnek az állatban. Az őket érő hatásokra (hirtelen vagy jelentősebb takarmányváltás, minőség, összetétel) érzékenyen reagálnak. Ha az egyes baktérium - és protozoa - populációk közötti egyensúly felborul, az negatív hatással van az emésztési – és ezen keresztül az anyagcsere folyamatokra. Gyakorlati körülmények között a bendő mikroflóra számára szükséges állandó, optimális környezetet nehéz fenntartani (heterogén tömegtakarmány-bázis, csoportváltás, ellés körüli időszak, időjárás-változás, betegségek). A hasznos mikrobák működésének célzott támogatásával, azonban csökkenthetjük a környezeti stresszhatásokból eredő káros hatásokat.  A Dairy Pilot növeli a hasznos mikrobák számát a bendőben, stabilizálja a bendő pH-t. Segít fenntartani a kívánt bendőmikroba egyensúlyt, erősíti az immunrendszert és gátolja az LPS-szint emelkedését. Megakadályozza az emésztőrendszerbe jutott kórokozók megtelepedését a bélfalon, gyorsítja a kiürülésüket a szervezetből. |
A gazdasági állatok teljesítményének megítélésében egyre gyakrabban halljuk, hogy nem használjuk ki eléggé a genetikai potenciáljukat.
Tovább a részletekért
CHARLES (1HO08987) apaságú tehén nyerte a Legmagasabb Életteljesítmény címet!
Tovább a részletekért
A 2022. áprilisi tenyészértékbecslésen a GENEX bevezette az új RobotX indexet.
Tovább a részletekért
A kolosztrum (föcstej) mind az ember, mind pedig az állatok születése után az erős immunrendszer és a kitűnő egészségi állapot kulcsfontosságú tényező
Tovább a részletekért
A tejpótló tápszerek minőségével kapcsolatban ritkábban esik szó az előállítás módjáról, vagyis a gyártási technológiáról.
Tovább a részletekért
A kolosztrum ellenanyag-tartalma az üszőborjú későbbi tejtermelése szempontjából meghatározó tényező.
Tovább a részletekért
Kissé szónokiasan hangzik az állítás, amely szerint nincs olyan tevékenység, ahol minden eshetőségre előre fel lehetne készülni.
Tovább a részletekért